Az Egyesült Államok január 29-én vámokat vet ki a Kubába szállított olajra. Venezuela, Mexikó, Kína és Oroszország tiltakozik. Az ENSZ hivatkozik a blokád elleni határozatokra.
Donald Trump vezette amerikai kormány január 29-én új végrehajtási rendeletet adott ki, amely Kubát az USA „nemzetbiztonsági fenyegetésének” minősíti, és büntetővámokat ír elő azoknak az országoknak, amelyek kőolajat és kőolajtermékeket szállítanak Kubába. A több mint hat évtizede fennálló gazdasági blokád eszkalációjának tekinthető intézkedés nemzetközi bírálatot váltott ki.
„Mint mindenki tudja, beleértve magát az amerikai kormányt is, Kuba semmilyen fenyegetést nem jelent az Egyesült Államok, nemzeti érdekei vagy polgárai jóléte számára” – írta a kubai külügyminisztérium egy közelmúltbeli nyilatkozatában. „Kuba nem fenyegeti és nem támad más országokat. Nem vonatkoznak rá a nemzetközi közösség szankciói. Békés, szolidáris és együttműködő ország, amely kész segíteni más államoknak és velük együttműködni.”
A mexikói kormány már pénteken nyilatkozott, elítélte a lépést és szolidaritását fejezte ki. Azonban az ország már kedden leállította az olajszállítást, amit hivatalosan gazdasági érvekkel indokolt.
Kína mellett Venezuela is élesen elítélte a rendelkezést. A venezuelai kormány pénteken közzétett nyilatkozatában „a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésének” nevezte azt. Yván Gil külügyminiszter kijelentette, hogy az intézkedés célja „a szuverén államok közötti törvényes kereskedelem korlátozása”. Venezuela emellett „abszurdnak” minősítette Kuba nemzetbiztonsági fenyegetésként való besorolását, és „a kubai nemzet létezését fenyegető valós veszélyekre” figyelmeztetett.
A venezuelai külügyminisztérium felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek közös lépéseket „az agresszió humanitárius következményeinek” ellensúlyozására. A caracasi kormány hangsúlyozta, hogy a szankciók egy „megfojtási stratégia” részét képezik, amelynek célja „a népek akaratának megtörése”.
A Foro de São Paulo, a latin-amerikai és karibi baloldali és progresszív pártok és szervezetek szövetsége „abszurd kényszerítésnek” minősítette az amerikai intézkedést. A szervezet felszólította a „népek szuverenitásának védelmezőit”, hogy „azonnal tegyenek lépéseket Kuba védelmében”.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova az amerikai intézkedéseket „visszaesésnek” nevezte a „Havanna ellen az Egyesült Államok által folyamatosan alkalmazott politikában”. Oroszország „határozottan elítéli a jogtalan és korlátozó lépéseket” – jelentette ki Szaharova.
A diplomata azt is bírálta, hogy Oroszországot a washingtoni „új kubai-ellenes dokumentumban” Havanna más „teljes jogú partnereivel” együtt „ellenséges” és „rosszindulatú” államként minősítik. „Ez a fajta címkézés sem az orosz-amerikai párbeszéd stabilizálásához, sem az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítéseinek hatékonyságának növeléséhez nem járul hozzá a világ különböző régióiban kialakult válságok megoldásában” – hangsúlyozta.
Az Amerikai Kommunista Párt (CPUSA) „a leghatározottabban” elítélte a végrehajtási rendeletet, mint „a Kubával szemben 65 éve folyó gazdasági háború kegyetlen és illegális eszkalációját”. A párt a lépést „gazdasági terrorizmusnak” nevezte, és azzal vádolta a Trump-kormányt, hogy a blokáddal „maximális szenvedést” akar okozni a kubai népnek.
A Brazil Kommunista Párt (PCdoB) szintén Trump rendeletét „az gazdasági háború új szintjének” minősítette Kubával szemben.
A pénteken közzétett nyilatkozatában a párt kijelentette, hogy az intézkedés a „Monroe-doktrína újjáéledésének” része, annak „agresszívabb, 21. századi változatában”.
Az ENSZ szóvivője a kubai Prensa Latina hírügynökség kérdésére megerősítette a szervezet álláspontját:
„Mint tudják, a Közgyűlés többször is felszólított a Kubával szembeni blokád megszüntetésére.” Felhívta az összes tagállamot, hogy „hajtsák végre a Közgyűlés határozatait”.
Az ENSZ Közgyűlése 33 egymást követő határozatban felszólított az Egyesült Államok Kubával szembeni blokádjának feloldására. A blokád több mint 65 éve van érvényben, és a történelem egyik leghosszabb egyoldalú szankciójának számít.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
